A nyári elfojtó hőtől a téli fagyos hidegig a hőmérséklet alakítja a világunkat és a mindennapi életünket. De hogyan tanultunk meg mérni ezt a láthatatlan és annyira kritikus elemet? Ma belemerülünk a hőmérők lenyűgöző történetébe.
Galilée és az első Theroscope
A Galileo feltalálta azt, amit az első eszköznek tekinthet, amely képes mérni a hőmérsékleti variációkat, a termoszkópot. Ez az eszköz egy üvegcsőből áll, amely csatlakozik egy léggömbhez, a másik pedig az egyik végén, a másik pedig egy hermetikusan zárt vázát, amely vizet vagy alkoholt tartalmaz.
Noha a Galileo Theroscope nem tette lehetővé a hőmérséklet pontossággal történő mérését, a hőmérsékleti ingadozások vizuális ábrázolását nyújtotta.
Santorio Santorio és a Theroscope fejlődése
1612 -ben Santorio Santorio, a Galileo barátja és az olaszországi Padua Egyetem kiemelkedő professzora átlépte egy óriási lépést. A Galileo Theroscope ihlette, Santorio látja forradalmi potenciálját az orvosi területen, figyelembe véve egy olyan eszközt, amely képes mérni a betegek hőmérsékletét. Ez egy kis üveggömbből áll, amely egy állandó levegőt beborbít, amely egy nyitott, hosszú és keskeny csövet vesz fel, amelyet egy vízzel teli vázába merülnek.
A Santorio tehát két rögzített tereptárgyat ad hozzá a készülékéhez: a hó hőmérséklete és a gyertya lángjának hőmérséklete. Ez az innovatív skála lehetővé teszi a hőmérsékleti variációk szisztematikusabb számszerűsítését, jelezve a fordulópontot a Theroscope használatában.
Noha ez a rendszer még mindig hiányos volt, mivel a rendszer nyitva van, ellentétben a Galileo Theroscope -val, és ezért érzékeny a légköri nyomásváltozásokra, a Santorio készülék forradalminak bizonyult. Bebizonyította, hogy az emberi test állandó hőmérsékletet tart fenn, és dekonstruálja a mítoszot, amelyet éjszaka lehűlünk. Santorio tehát úttörővé vált a láz mértékében és a betegségek során bekövetkezett fejlődésének nyomon követésében.
Fahrenheit, Celsius és Kelvin: Modern hőmérsékleti mérlegek
A haladás 1714 -ben folytatódott Daniel Gabriel Fahrenheit -rel, aki a higany hőmérő feltalálásával forradalmasította a hőmérséklet mérését. Ez az előrelépés egyenlőtlen pontosságot jelentett. Ezzel a találmánymal a Fahrenheit bemutatja saját hőmérsékleti skáláját is, ezáltal a nevét a történelemben rögzítve.
1742 -ben, a svéd csillagász, Anders Celsius forradalmi módszert javasolt a víz megszilárdulási pontjain és forrásán alapulva. Mérlegét világszerte gyorsan elfogadják, a tudományban és sok országban normává válnak a napi hőmérsékleti méréshez.
1848 -ban Lord Kelvin abszolút hőmérsékleti skálát vezetett be, amely abszolút nullán kezdődött, az a pont, ahol az összes molekuláris mozgás megszűnik. A tudományos és műszaki területeken nélkülözhetetlen, a Kelvin -skála standardizált hőmérsékleti mérést kínál a fizikai kutatáshoz.
Azok számára, akik kíváncsiak, hogy többet megtudjanak ezekről a mérési skálákról, már kiadtunk egy videót a témáról, ezért ne habozzon megnézni.
A hőmérők fejlődése a 20. században
A 20. századot egy radikális transzformációs periódus jellemezte a hőmérséklet -mérési technológiában. Az elektronikus és infravörös hőmérők bevezetése forradalmat jelöl, pontosabb, gyorsabb és elérhetőbb intézkedéseket.
Az 1960 -as évektől kezdve megjelentek az elektronikus hőmérők. Az elektronikus érzékelők felhasználásával a hőmérsékleti változások észlelésére ezek az eszközök közvetlen digitális leolvasást kínálnak, csökkentve a mérési bizonytalanságokat, és javítják a biztonságot és a robusztusságot az üveghőmérő használatának elkerülésével.
Az infravörös hőmérők az összes objektum által kibocsátott sugárzást használják a hőmérséklet távoli mérésére. Ez a technológia lehetővé teszi a közvetlen érintés nélküli intézkedéseket, ideális olyan környezetben, ahol a sterilitás elengedhetetlen, például kórházak vagy ipari alkalmazásokhoz, ahol a hőmérséklet közvetlenül nem lehetséges.
Ezen innovációk hatása messze meghaladja az egyszerű hőmérsékleti mérést. A konyhában a főzés ellenőrzésével garantálják az élelmezésbiztonságot. Az orvosi területen lehetővé teszik a betegek hőmérsékletének gyors és higiéniai mérését. Az iparban döntő szerepet játszanak a gyártási folyamatok, a megelőző karbantartás és a biztonság ellenőrzésében. És a tudományos kutatásban rendkívül pontos és lokalizált hőmérsékleti intézkedéseket kínálnak az új felfedezésekhez.
Hőmérők a digitális korban
A 21. század hajnalán a digitális korszak radikálisan átalakította kölcsönhatásunkat a hőmérséklet mérésével. A hőmérők már nem egyszerű mérési eszközök; Intelligens eszközökké válnak, amelyek képesek kommunikálni, regisztrálni és elemezni.
A Wi-Fi kapcsolatnak köszönhetően a modern hőmérők most továbbíthatják olvasmányukat okostelefonokra, táblagépekre és valós idejű számítógépekre, lehetővé téve a folyamatos és távirányítást. Ez az összeköttetés új lehetőségeket kínál a háztartási környezet kezelésére, az ipari folyamatok ellenőrzésére és az élelmiszer- és gyógyszeripar hidegláncának megfigyelésére.
A mesterséges intelligencia (AI) integrációja a hőmérőkbe és a hőmérsékletkezelő rendszerekbe jelentős előrelépést jelent. Az AI nemcsak lehetővé teszi a hőmérséklet -variációk megfigyelését, hanem a feltételek automatikus optimalizálását a meghatározott igények szerint, akár mezőgazdasági üvegházakban, raktárakban vagy akár a háztartási kényelem érdekében.
Következtetés
A Galileo kezdetleges találmányától kezdve a mai csatlakoztatott hőmérőkig a hőmérséklet mérésének törekvése átlépte a korszakot, tükrözve a környezetünk megértésének és kölcsönhatásának szüntelen vágyát. Ezek az eszközök, amelyek lényegében olyan egyszerűek, forradalmasították a gyógyszert, az iparot és a mindennapi életünket.
Remélem, tetszett ez a cikk, és megengedte, hogy többet megtudjon a hőmérők lenyűgöző történetéről. Ne habozzon megosztani és kommentálni!
